Ezeket a növényeket ültesd, hogy madarak fészkeljenek a kertedben!

A madárbarát kert tervezése során, az egyik legfontosabb szempont, amit figyelembe kell vennünk, hogy hol tudnak majd fészkelni a kertünkbe látogató madarak. A hazai madárfajok közül több is gyakran fészkel az emberek közelében, gondoljunk csak például a házi rozsdafarkúra, vagy a szén cinegére, amely akár a postaládába is beköltözik.

Más madárfajok ennél „távolságtartóbbak” és előnyben részesítik a kertbe ültetett fákat és cserjéket. A sűrű ágrendszerű növények, a metszés során meghagyott ágvillák, mind-mind előnyösek, ha azt szeretnénk, hogy a madarak a kertünkben neveljék fiókáikat.

Cikkünk további részében olyan növényeket mutatunk be, melyek kedvelt fészkelőhelyei a madaraknak.

Közönséges boróka

A közönséges boróka (Juniperus communis) az egyik legelterjedtebb boróka faj, az északi félteke mérsékelt övében sokfelé előfordul, Magyarországon is őshonos.

Változatos megjelenésű örökzöld növény, hímivarú példányai felfelé törekvők, míg a női egyedek bokrosabb, elterülő habitusúak.

A növény főként levélzetével díszít, melyet merev, tűszerű, aromás levelek alkotnak. Termős példányai kékes-fekete színű tobozbogyókat is hoznak, melyek szintén díszítenek.

Fagyal

A közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), főként alakítható sövénynövényként ültethető, kimondottan népszerű lombhullató cserje. Ágrendszere, valamint dús lombozata, tömött falat alkot. Lombozatát kerekded, sötétzöld színű levelek alkotják, melyek ősszel rozsdabarna színben játszanak.

Tavasz végén, valamint a nyár első felében kimondottan díszes, hófehér bugavirágzatot hoz, ősszel pedig fekete termést.

Csíkos kecskerágó

A csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) kb. 5-6 méteres maximális magasságot elérő lombhullató cserje, mely főként lombszíneződésével, valamint élénk színű termésével lehet kertünk éke.

Ősszel, piros, sárga és narancssárga színben játszó levélzetét, zöld színű, kerekded, fényes felületű levelek alkotják. Pink, ritkább esetben bézs színű termésével, ősszel, valamint a lombhullás után díszít.

Borostyán (felfuttatva)

Az erdei borostyán (Hedera helix) Európában, illetve Délnyugat-Ázsiában őshonos, örökzöld kúszónövény. Főleg kerítések, épületek, fák, befuttatására, illetve talajtakaró növényként használják.

Karéjos, fajtától függően egyszínű zöld, valamint többszínű, mintás levelei, és ernyős virágzatot alkotó, kicsi, zöldessárga virága vannak, melyek késő nyáron és kora ősszel nyílnak. Mivel a virágai bővelkednek a nektárban, a méhek és más rovarok is nagyon kedvelik. Virágzás után sötétkék bogyós terméseket is hoz.

Mogyoró

A közönséges mogyoró (Corylus avellana) Európa szerte, így hazánkban is gyakori, kb. 4-5 méter magas, terebélyes lombhullató cserje, melyet Európa melegebb vidékein termése miatt is ültetnek.

Lombozatát a felfelé meredező vesszőin sorakozó üde zöld színű, kerekded, fogazott szélű levelek alkotják. A tavasz első felében hozza kb. 5cm-es barkavirágzatát, melyek a hajtásokról csüngenek. Később fejlődnek ki ízletes makktermései.

Tiszafa

A tiszafa (Taxus baccata) Magyarországon, illetve Nyugat és Dél-Európában, Délnyugat-Ázsiában, és Irán északi részén őshonos, a tiszafafélék családjába, ezen belül is Taxus nemzetségébe tartozó, hosszú életű, lassú növekedésű örökzöld fa.

Jól alakítható, ennek köszönhetően a barokk vagy mértani kertekben gyakran találkozhatunk vele különböző formára nyírva, de akár sövényként is. Nemcsak alakíthatósága, hanem díszítőértéke miatt is kedvelt növény. Sötétzöld színű tűszerű, lapos levelei, és szeptember környékén megjelenő élénkpiros termései vannak.

Cikkünk megírásában a Maiotthon.hu, valamint a Szobakertesz.hu szerkesztői voltak a segítségünkre.